HAZAI TEVÉKENYSÉG
NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS (NGTT)
Szövetségünk aktívan részt vesz a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) munkájában
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) megalakulásával egy olyan konzultációs mechanizmus épült ki, amely a korábbinál szélesebb körben
nyújt lehetőséget a társadalmi párbeszédre.
A korábban működő Országos Érdekegyeztetési Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, illetve a Gazdasági Egyeztető Fórum megszűnésével a társadalmi
egyeztetés és párbeszéd színterén egy új, ágazatközi intézmény, a társadalmi párbeszéd makroszintű fórumaként aposztrofált testület jött létre.
Az NGTT működésének legfőbb szempontjai a nyitottság, az átláthatóság és a széles körű konzultáció, amely magában foglal olyan társadalmi partnereket
is, amelyek korábban nem vettek részt intézményesített egyeztetéseken.
Az NGTT funkcióját tekintve az Országgyűléstől, Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő, tanácsadó testület, amely a társadalom egészét érintő,
általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik, amelynek tagjai a magyarországi szakszervezetek, egyházak, gazdasági kamarák, civil
szervezetek, illetve a magyar tudományos és művészeti élet hazai és határon túli képviselői.
A Tanács partneri struktúrája azt a törekvést tükrözi, hogy NGTT a lehető legszélesebb körben jelenítse meg és közvetítse az érintett gazdasági szereplők
és társadalmi csoportok érdekeit.
Ez a szervezet az EU egyéb hasonló szervezetivel kapcsolatot tart, azokkal az Unió alapszerződéseinek megfelelően konzultációt folytat, továbbá segít a
különböző tagállamok társaságainak, vállalkozóinak gazdasági és kereskedelmi ügyleteik során felmerült nézeteltérések, vagy vitás kérdések rendezésében
is.
Mivel ezen szervezetek a gazdasági és kereskedelmi élet széles körét lefedik, így az NGTT „oldalakat” alkotott, melyek feladata egy-egy téma, vagy terület
lefogása:
A Tanácsot az alábbi – az NGTT törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott – oldalak alkotják.
Gazdaság Képviselői Oldal
a)
az NGTT törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek elnökei, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, amely szervezetek létesítő
okiratában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
b)
országos gazdasági kamarák elnökei,
c)
az egyesülési jogról szóló törvény szerinti civil szervezetek képviselői, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek
képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak (és részvételükhöz az a) és b)
pont szerinti tagok hozzájárulnak).
Munkavállalói Oldal
Az NGTT törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, amely szervezetek létesítő okiratában
elsődleges célként szerepel a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme.
Civil Oldal
Külön törvény szerinti civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is.
Tudomány Képviselői Oldal
a)
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
b)
a Magyar Tudományos Akadémia által delegált képviselők, közülük egy, a határon túli magyar tudományos élet képviselője,
c)
a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK) elnöke, és az MRK által delegált képviselő,
d)
a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált képviselők.
Művészet Képviselői Oldal
A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke, és az MMA által delegált képviselők, közülük egy, a határon túli magyar művészeti élet
képviselője.
Egyházi Oldal
Azon négy vallási közösség képviselői, amelyek történelmi és társadalmi szerepük, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az
általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik és – az együttműködéssel érintett közcélú tevékenységek
sajátosságaik alapján – a legjelentősebbek.
A tanács tagjait a küldő szervezet (pl.: szakszervezet vmely tagja, kamarai tag, stb.) választja, és ezen tevékenységüket ingyenesen végzik. A tanács
tagjai maguk közül elnököt választanak, akit félévente újra választanak. A soros elnök feladata a Tanács működtetése, az ülések, és fórumok
megszervezése, hazai, és esetlegesen nemzetközi szinten is.
Évente kétszer plenáris ülést hívnak össze.
A Tanács munkájáról évente egyszer jelentést készít, amit a Kormány saját honlapján teszi közzé és a felelős miniszter évente egyszer listát készít a
Tanács által javasolt ügyekben hozott kormány döntésekről.
“Versenyképes közszolgálat”
