HAZAI TEVÉKENYSÉG
NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS (NGTT)
Szövetségünk
aktívan
részt
vesz
a
Nemzeti
Gazdasági
és
Társadalmi
Tanács
(NGTT)
munkájában
A
Nemzeti
Gazdasági
és
Társadalmi
Tanács
(NGTT)
megalakulásával
egy
olyan
konzultációs
mechanizmus
épült
ki,
amely
a
korábbinál
szélesebb
körben nyújt lehetőséget a társadalmi párbeszédre.
A
korábban
működő
Országos
Érdekegyeztetési
Tanács,
a
Gazdasági
és
Szociális
Tanács,
illetve
a
Gazdasági
Egyeztető
Fórum
megszűnésével
a
társadalmi
egyeztetés
és
párbeszéd
színterén
egy
új,
ágazatközi
intézmény,
a
társadalmi
párbeszéd
makroszintű
fórumaként
aposztrofált
testület
jött
létre.
Az
NGTT
működésének
legfőbb
szempontjai
a
nyitottság,
az
átláthatóság
és
a
széles
körű
konzultáció,
amely
magában
foglal
olyan
társadalmi
partnereket
is,
amelyek
korábban
nem
vettek
részt
intézményesített
egyeztetéseken.
Az
NGTT
funkcióját
tekintve
az
Országgyűléstől,
Kormánytól
független,
konzultációs,
javaslattevő,
tanácsadó
testület,
amely
a
társadalom
egészét
érintő,
általános
gazdaság-
és
társadalompolitikai
kérdésekkel
foglalkozik,
amelynek
tagjai
a
magyarországi
szakszervezetek,
egyházak,
gazdasági
kamarák,
civil
szervezetek,
illetve
a
magyar
tudományos
és
művészeti
élet
hazai és határon túli képviselői.
A
Tanács
partneri
struktúrája
azt
a
törekvést
tükrözi,
hogy
NGTT
a
lehető
legszélesebb
körben
jelenítse
meg
és
közvetítse
az
érintett
gazdasági szereplők és társadalmi csoportok érdekeit.
Ez a szervezet az EU egyéb hasonló szervezetivel kapcsolatot tart, azokkal az Unió alapszerződéseinek megfelelően konzultációt folytat,
továbbá segít a különböző tagállamok társaságainak, vállalkozóinak gazdasági és kereskedelmi ügyleteik során felmerült nézeteltérések,
vagy vitás kérdések rendezésében is.
Mivel ezen szervezetek a gazdasági és kereskedelmi élet széles körét lefedik, így az NGTT „oldalakat” alkotott, melyek feladata egy-egy
téma, vagy terület lefogása:
A Tanácsot az alábbi – az NGTT törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott – oldalak alkotják.
Gazdaság Képviselői Oldal
a)
az NGTT törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek elnökei, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, amely
szervezetek létesítő okiratában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és
képviselete.
b)
országos gazdasági kamarák elnökei,
c)
az egyesülési jogról szóló törvény szerinti civil szervezetek képviselői, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal
összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal
bírnak (és részvételükhöz az a) és b) pont szerinti tagok hozzájárulnak).
Munkavállalói Oldal
Az NGTT törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, amely szervezetek
létesítő okiratában elsődleges célként szerepel a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme.
Civil Oldal
Külön törvény szerinti civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is.
Tudomány Képviselői Oldal
a)
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
b)
a Magyar Tudományos Akadémia által delegált képviselők, közülük egy, a határon túli magyar tudományos élet képviselője,
c)
a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK) elnöke, és az MRK által delegált képviselő,
d)
a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált képviselők.
Művészet Képviselői Oldal
A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke, és az MMA által delegált képviselők, közülük egy, a határon túli magyar
művészeti élet képviselője.
Egyházi Oldal
Azon négy vallási közösség képviselői, amelyek történelmi és társadalmi szerepük, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk,
szervezettségük, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik és – az együttműködéssel
érintett közcélú tevékenységek sajátosságaik alapján – a legjelentősebbek.
A tanács tagjait a küldő szervezet (pl.: szakszervezet vmely tagja, kamarai tag, stb.) választja, és ezen tevékenységüket ingyenesen
végzik. A tanács tagjai maguk közül elnököt választanak, akit félévente újra választanak. A soros elnök feladata a Tanács működtetése,
az ülések, és fórumok megszervezése, hazai, és esetlegesen nemzetközi szinten is.
Évente kétszer plenáris ülést hívnak össze.
A Tanács munkájáról évente egyszer jelentést készít, amit a Kormány saját honlapján teszi közzé és a felelős miniszter évente egyszer
listát készít a Tanács által javasolt ügyekben hozott kormány döntésekről.
“Versenyképes közszolgálat”
NGTT ELFOGADOTT NYILATKOZATOK